Hírek!!

Sziasztok! Nos nagyon sajnálom hogy nem jött még friss fejezet. De van egy két dolog amivel mostanában foglalkoznom kellet..amivel nem szeretnélek benneteket terhelni. Be vallom hogy még neki sem áltam a fejezetnek..mert ugye vannak ezek a dolgok, meg hát igazából egy novellán dolgozom ami nem hagy nyugodni...amit még szintén nem sikerült be fejezni mert nem jó a microsft office-om.
Nos köszönöm ez az 1 darab kommentett :)
Amint meg lesz az office csomagom ( egy-két nap) befejezem a novellát el küldöm Bétámnak, míg Ő javítja meg írom a frisst.
Első lesz a novella ami fel fog kerülni, utána meg jön a friss.
Nagyon sajnálom.
Ezért most nem is kérek "követelek" komit, de azért örülnék neki.
Puszi (L)Mano(L)

22. Fejezet!!

Nos elsőnek is Sziasztok!! Nagyon szépen köszönöm a komikat, nagyon jól estek!! :)
Külön köszöntöm két új olvasómat is név szerint Timit és Niky-t örülök hogy tetszik a történet :).
Nem is húznám tovább a szót jöjjön a friss, és remélem megint olvashatok egy két komit Tsók (L) Mano(L)

22. Fejezet.

 "A barátok őszinték egymással, elsimítják minden vitájukat. Ha össze is kapnak, meg tudnak bocsátani. Egy igazi barát elássa a csatabárdot, mivel a barátság szent kötelék. A bizalomé."

Ó, hogy mennyire hiányzott nekem. Nagyon jól elszórakoztunk, így négyen. Nikki sajna nem tudott csatlakozni hozzánk, de majd vele is bepótoljuk. Jó volt rájuk nézni, ahogy ott ültek velem szemben, és ölelgették egymást, néha-néha kis csókokat váltva. Nem sokáig élvezhettük ezt, mert nekem mennem kellet az orvoshoz egy kis beszélgetésre. Elköszöntem tőlük, s egy kis kávéval a kezemben kiléptem a kávézóból. Logannel úgy beszéltük, meg, hogy majd este találkozunk nálam, velünk vacsorázik. Majd valami jó kis laktató vacsit találok ki. Ezekkel a gondolatokkal, ötletekkel hajtottam a dokimhoz. Mosolyogva kopogtam be Sylviához.

- Ó, szia. - köszönt. - Látom, jó kedved van.

- Igen, nagyon. Kibékültem Nitával, minden olyan, mint régen, de persze sok pótolnivalónk van még.

- Ennek igazán örülök. Milyen volt a suliban?

- Őőő, jó. Nem volt ma a tesi tanárunk, de nem nagyon bántam.

Az iskoláról, Nitáról a barátaimról beszélgettünk. Egész végig mosolyogtam, olyan volt mintha az anyám lenne. Kicsit vicces, hogy a dili dokimat az anyámnak tekintem. Vissza-visszatértünk a gyerekkoromhoz, de most még azt sem bántam. Nagyon meleg volt így levettem a pulcsimat.

- Jézusom Lisa. - szólt elég hangosan. - Mi történt veled? Bántott valaki? Talán az a gonosz lány? - most légy okos Domonkos.

- Nem, nem, de hogy is, nem bántott senki sem, mostanában. - húztam el a szám - Csak tudod őőő...

- Lisa, bármit elmondhatsz, ki tette ezt veled?

- Nem szánt szándékkal tették, szóval, nem kell szólni senkinek sem miatta, csak hát az éjjel egy kicsit a kelleténél vadabb voltam. - pirultam el.

- Értem, ha lehet legyetek egy kicsit óvatosabbak.

- Persze. - nyögtem ki nagy nehezen.

Erről többet nem eset szó, hála istennek. Még beszélgettünk egy keveset, s utána eljöttem. A bevásárlóközpont felé vettem az irányt, mindent megvettem, amire szükségem volt. Nagyon elvoltam, vagy egy órát töltöttem csak vásárlással. Telepakoltam a kocsit, és hazafelé vettem az irányt. Otthon mindent kipakoltam, hamar átöltöztem, s nekiálltam a vacsinak. Írtam Logannek egy sms-t, hogy hétre szeretettel várom.

A vacsora hamar eltelt, mind a hárman elmentünk lefeküdni. Igaz holnap vasárnap, de sebaj, jobb korán. A napok csak teltek, már vagy ötödik alkalommal voltam Sylviánál, s most már ARRÓL az estéről is beszélgettünk egy keveset. Eddig egyszer sem aludtam egyedül, mindig ott volt velem Logan, és ez így nekem meg is felelt. A hétvégéket a csajokkal töltöttem, volt olyan is, hogy a fiúk is ott voltak velünk, bár a vásárlás körútra nem kísértek el minket. Mindenki őrült, hogy ki békültem Nitával, senki sem panaszkodott, még én sem. Gyakran telefonált Hanna is, órákig tudtunk dumálni, sajnálta, hogy nem látjuk mostanában egymást, már teljesen meggyógyult. Megígértette velem, hogy ha lesz egy kis szünetem, akkor elmegyek hozzájuk és a fiúmat is viszem magammal. Mikor ezt meséltem Logannek, megijedt egy kicsit, hogy meglátja a kicsinyített másomat, hogy még egyszer meg kell nyerni engem, jobban mondva Hannát. Részben igaz, amit mondott, az én drága húgom olyan, mint én csak fiatalabb kiadásban és benne több szeretett van, amit elég jól ki tud mutatni. De megnyugtattam, Hannával sokkal könnyebb dolga lesz, mint velem.

A következő kérdésen azonban egy kicsit meglepődtem. Szeretné "anyámat" is megismerni. Igaz, ez úgy is elkerülhetetlen lenne, mivel általában otthon van, amikor én is megyek. Erről is beszéltünk a dokival, de valahogy nem érzem úgy, hogy meg kellene bocsájtanom neki, még nem vagyok rá kész. Lehet, hogy egyszer megteszem, de az nem most lesz. Nem hiányzik, vagy ilyesmi, legalábbis nem az-az anya kép hiányzik, amit ő formált meg, ha nem az, amelyet én képzeltem el magamnak. Tény és való, hogy mindent megkapok apától, meg mindent elmondhatok neki, de vannak olyan dolgok, amit inkább egy anyával lenne jó megdumálni. De itt vannak nekem a csajok, rájöttem, hogy harcolnom kellet volna Anitáért és az igazamért, nem csak úgy hagyni, hogy elválasszanak minket, még ha csak egy kis időre is.

Már most nagyon sok programot terveztünk, amiket apránként véghez is fogunk vinni, nem fog senki sem az utunkban állni. Nikivel madarat lehetett volna fogatni, vele is megosztottuk, hogy mi folyik az edzéseken, és neki sem tetszett olyan nagyon. Nem nagyon értette, hogy hogyan lehet ennyire vak ez edző. Nem tehettem róla, de nekem nagyon furcsa volt ez a dolog, hogy a fiúk edzője kavar Ash-sel. Jó, tény és való, hogy nem ismerem a körülményeket, de ez így nem jó. Egy olyan kedves és aranyos embernek, mint Ő, minek van szüksége egy egyetemista lányra, mikor szerintem bármilyen vele egykorú érett nőt is megkaphatna. Legalábbis szerintem nem olyan felemelő lehet Ash-sel sem társalogni, sem az ágyban, de ugyebár ezt én honnan is tudhatom biztosan, hát se honnan. Ráadásul még az is szóba jöhet, hogyha valaki olyan jön rá erre a viszonyra, aki nem annyira szereti a tanár urat, vagy Asht, akkor mind a ketten nagy bajban lesznek, mivel a tanárurat ki is rúghatják, vagy le is csukhatják, Asht meg hát vagy felfüggesztést kap, vagy kirúgják. De én a kirúgás mellett szavazok.

Álmatlanul forgolódtam egész éjjel, pedig Logan mellettem volt. Nem hagyott nyugodni, hogy milyen kapcsolat van e két ember közt.  Így hát elhatároztam, hogy utána járok ennek, ha törik, ha szakad. És hogy meglegyen az igazam, reggel elő is szedem a fényképezőgépem, a napomat meg Ashley-ék házánál kezdem. Szépen egész nap követni fogom, míg rá nem jövök, hogy mikor találkoznak. De persze ezt senkinek sem fogom elmondani. Miután szépen mindent kigondoltam, végre sikerült elaludnom. Úgy, ahogy éjjel elterveztem, elővettem a fényképezőgépem, amire persze ráfért egy kis takarítás. Logan már korábban elment, mert volt egy edzése reggel, amit feleslegesnek tartott, de azért sikerült rávennem, hogy menjen be. Még volt egy órám, hogy teljesen kidolgozzam a tervemet. Beszéltem Nikivel, hogy mikor vannak a pompon edzések. Pontosan megadta az időpontokat, hamar lefirkantottam egy cetlire és félre tettem. Teljes egészében megszerveztem a hetemet úgy, hogy tudjam követni azt a nőszemélyt. Könnyű volt, mivel a suli irodában készségesen megadta a nénike Ash óráit.

Két hetet töltöttem azzal, hogy Asht követtem reggeltől estig, míg le nem feküdt. Közben figyeltem arra is, hogy senkinek se tűnjön annyira fel, hogy soha sem vagyok elérhető. Sok mindent megtudtam róla, hogy miket szeret, kikkel találkozgat, szépen kialakult a "rendszerünk", amiről persze ő nem tud. Nagyon óvatosan követtem mindenhova, már-már azt hittem, hogy soha sem fog találkozni a szeretőjével. Már harmadik hete követtem, mikor Logan edzésén megjelent, végig nézte az egészet. A tanár úr szerintem nem nagyon örült neki, meg persze én sem, mivel úgy terveztem, hogy végig tanulom az edzést, de ez helyet Asht figyeltem, hátha kimegy. Vége lett és a fiúk öltözni mentek, írtam Logannek, hogy menjen csak haza, én még beugrom a könyvtártba. Persze ez hazugság volt, dehogy is akartam én könyvtárba menni, csak meg akartam lesni, hogy Ash hova veszi az útját. Szépen kimentem a teremből, kint elbújtam, és megvártam, míg minden fiú elhagyja az öltözőket. Halottam, hogy Logan Axellel beszélget.

- Most komolyan? - hallottam Axel hangját.

- Igen, komolyan. Olyan sms-eket küldött, mikor a gyűlésen voltunk, hogy teljesen beindultam. Tudtam, hogy hol van órája, így odamentem hozzá. Mákomra teljesen egyedül volt. Bezártam az ajtót, és neki estem ott a teremben.

- Te nem vagy százas, és hagyta?

- Nem, nem hagyta. Mit hiszel? Hülyeségből beszélek? Én nem a kocsi tetején szeretkezem a barátnőmmel, hanem a professzori asztalon.

Egyszerűen nem hittem a fülemnek, elmondta neki. Megállj csak Logan Jenkins, lesz ne mulass. Még én sem meséltem el a csajoknak, Ő meg itt dicsekszik a haverjának. Ha nem kellett volna itt maradnom, akkor tuti biztos leordítom a fejét. Hogy lehet az, hogy ilyet elmond neki, én sem mondok el minden kis apró részletett a lányoknak, még jó, hogy nem kezdte el megmutatni neki az sms-eket. Dúlva-fúlva mentem vissza a tornaterembe, próbáltam magamat lenyugtatni, ne hogy valami zajt csapjak és meghalljanak.

Hangokat hallottam az irodából, beállítottam a fényképezőgépemet, és odaosontam a falhoz. Felkukucskáltam és megláttam őket, nagyon közel egymáshoz. Semmi védelem reluxa sincs elhúzva, az én mázlimra, és szintén az én mázlimra még az ajtót sem csukták be. Elkattintottam egyszer, s kétszer is a gépet, aztán leültem a földre hallgatózni. Vagy egy óráig lehettem így, mikor végre végeztek bizonyos dolgokkal. Így talán hihetem azt, hogy most már nem azzal a pasival fogok álmodni, aki megtámadott, hanem ezekkel az emberekkel, akik az előbb "rendezték" el egymást. Nagyon kellet fülelnem, hogy meghalljam, mit mondanak egymásnak. Még jó hogy szuper a hallásom. Na, nem annyira, mint egy kutyusnak, vagy egy cicusnak, de azért arra nagyon jó, hogy ezt meg halljam.

- Nem jó ez így, nem tehetjük ezt. Abba kell hagyni. Hadd állítsam vissza a régi csapatott. - mondta az edző.

- Mondtam neked, ha visszaállítod a rendes csapatott, véget vetek a kapcsolatunknak, és mindenki megtudja a kis titkodat.

- Nem teheted ezt Ashley, nem zsarolhatsz, és én sem tehetem meg, hogy hagyom a saját csapatomat veszteni. S már az igazgató is kezd rám szállni.

- Intézd el valamivel, a csapatnak vesztenie kell, megértetted, vagy elmondom, hogy kikezdtél egy diákkal, és hozzáteszem azt is, hogy a csapatnak adott pénzből elvettél egy keveset lányod gyógyítatására?

- Nem mered megtenni. Sőt, nem teheted meg, mindent visszafizettem, minden egyes centet, és nem én kezdtem veled viszonyt, hanem te velem.

Egyszerűen nem hittem a fülemnek, de nem is vártam tovább. Teljesen lesokkolva hagytam el a helyszínt, egyenesen haza menetem. Fogalmam sem volt, hogy mit fogok tenni, de az biztos, hogy nem hagyom annyiban ezt az egészet. Kezdett világossá válni az egész történet. De mivel nem tudhatom, hogy hogyan döntött a tanúr, ezért nem tudom, hogy hogyan döntsek én. Egy biztos, ennek úgy kell kijönnie, hogy ne veszítse el az állását, azért mert "kölcsönvett" egy kis pénzt a suli kasszából, és hogy egy kis büntetéssel megússza azt, hogy kikezdett egy diáklánnyal. De Ashleynek bűnhődnie kell, még ha tanúskodnom kell, akkor is. Sokáig nem várhatok a gondolkodással, mert ki tudja, hogy mi lesz a következő lépése ennek a nőszemélynek…..