Izelítő :)

Nos köszönöm a komikat , s neked is Szusi, rád ezek a ki törések nem vonatkoznak , mivel tőled mindig meg kapom a véleményed e-mail-ben miután vissza küldted a ki javított fejezetet. :)  Neked is nagyon köszönöm GG :)

- Mondtam neked, ha vissza állítod a rendes csapatott , véget vetek a kapcsolatunknak, és mindenki meg tudja hogy...
- Nem teheted ezt Ashley, nem zsarolhatsz, és én sem tehetem meg hogy hagyom a saját csapatomat veszteni. S már az igazgató is kezd rám szállni.
- Intézd el valamivel,  a csapatnak veszteni a kell, meg értetted vagy el mondom hogy... 


Nos hát ennyi lenne, remélem mindenki meg is érti hogy most ki beszélget kivel, s esetleg miről a friss nem tudom mikor jön, de már neki álltam csak hát tanulnom is kell. Igyekszem vele. Pusz (L)Mano(L)

21. Fejzet.

Sziasztok! Meg hoztam a következő fejezetet. És KOMIKAT AKAROK Legalább  1-et ennyit csak meg érdemlek. Nem tehetek róla, de kezdek egy kicsit szomorú lenni, mivel nem hogy rossz komit nem kapok ha nem egyet sem, nem kell jót írni írd azt meg ami a véleményed, nem kell hazudni, egy valamit kérek csak burkoltan gerinces ember módjára ird a komit, ha írsz. De kérem azokat akik még olvasnak hogy írjanak egyetlen egy mondat is elég nekem. Mert igen is számít nekem a véleményetek.
Na jön a friss akkor. Puszi (L) Mano(L)

21. Fejezet

-          Mit szeretnél az eperrel meg a tejszínhabbal, kicsim? - kérdezte Logan.

-          Majd meg tudod. Őőő… maradj egy kicsit itt, jó? - néztem rá kiskutya szemekkel és magamra zártam szobájának ajtaját.  Gyorsan ledobáltam mindent az ágyról, lehúztam hamar a párnákat és a takarót, ki cseréltem a lepedőt egy vörös lepedőre, utána felhúztam a fekete ágyhuzatot, visszatettem mindent az ágyra, meggyújtottam az előre becsempészet gyertyákat, az epret és a tejszínhabot letettem az éjjeli szekrényre. Hamar belebújtam a jelmezembe, felkaptam rá egy fekete selyem köpenyt. Lekapcsoltam a villanyt, s lassan kinyitottam az ajtót.

-          Mit tettél a szobámmal? - nézett rám vigyorogva.

-          Nem az számít, hogy mit tettem a szobáddal, az számít, hogy veled mit fogok tenni. - simítottam végig fedetlen mellkasán.

(Logan szemszög)

Megfogta a kezem, s bevezetett nagyon megváltozott szobámba. Az ágyamon minden fekete volt, kis gyertyák égtek mindenhol, ezzel kissé titokzatossá téve a szobát. Az eper és a tejszínhab az éjjeliszekrényemen volt. Lisa egy kendőt tett a szememre.

-          Kicsim minek ez a kendő, így is alig lehet látni valamit. - szóltam rá finoman.

-          Nyugalom, azt hiszem, bízol bennem, hadd csináljam azt, amit szeretnék és ígérem tetszeni fog. - mondta lágy hangon, közben kezeivel mellkasomat cirógatta. Éreztem, hogy finoman előre tol, megéreztem az ágyamat. - Menj fel rá, kérlek és feküdj el. - kért meg.

Fogalmam sincs, hogy mit szeretne velem csinálni, de sejtettem, hogy nagyon élvezni fogom. Éreztem, hogy mellettem az ágy besüpped, felemelte a kezeimet és az ágy rácsához húzta.

-          Kicsim ide szeretnél kötözni? - kérdeztem, de nem kaptam rá választ, aztán egy lélegzetvétel alatt valami fém csattant a kezeimen össze. – Te, Te most ide bilincseltél? - kérdeztem dadogva.

-          Igen. Nyugi, nem foglak megkorbácsolni... még. - lehelte a fülembe, s levette rólam a kendőt.

Pár pislogás után megláttam a szobám közepén lévő széket. Lisa a cd lejátszóm felé vette az irányt s beállított egy számot. Míg vártuk, hogy elinduljon, addig a székhez sétált, s leült rá, úgy, hogy a támlájának nyomódott a hasa, s így nekem háttal ült. És akkor elindult a zene, nem is halottam, hogy mi szól, lélegzet visszafogva néztem, mit kezd magával az én kis cicám. Lassan hátra hajolt, így láthattam a szemeit. Utána visszaült az eredeti pozícióba, lecsúsztatta a nagyon vékony köpenyt, ami eltakarta a felső testét. Felállt a székről és így teljes egészében láthattam. Ha eddig azt hittem, hogy valami kis apró meglepetésben lesz részem, akkor nagyon nagyot kellet tévednem, mert ami rajta volt, az elképesztő.(Lisán levő ruha klik ide ) Még fel sem fogtam, mi tárult a szemeim elé, már nem csak állt, hanem az egyik lába a széken volt.  Lassan végig simított a lábán egyszer s kétszer, harmadszorra már le is vette a harisnyakötőt, utána a másik lábával is ezt tette. Visszabújt a gyilkos magas sarkújába. Leült velem szembe a széken, lábait kis terpeszbe tette, így észrevettem, hogy nem visel a jelmeze alatt bugyit. Eddig is, ha valamilyen kis kihívó ruha volt rajta, már vágytam rá, de most még jobban, és majd beleőrültem, hogy nem érhetek hozzá, de ez még csak a kezdet volt. Tovább figyeltem, hogy mit csinált. Volt a nyakába egy kis kendő féle, azt kioldotta, s végighúzta a dekoltázsán, le egészen a lábáig, majd vissza, utána csak félre dobta. Felállt eddigi helyéről, s odajött hozzám.

-          Végre - szólaltam meg, még nekem is elég meglepő hangon.

Lisa csak elmosolyodott. Felmászott az ágyra, úgy, mint egy igazi ragadozó macska. Egyik lábát átdobta felettem, így pontosan ágaskodó vágyam fölé a hasamra tudott ülni. Végighúzta a kezét a mellkasomon, majd a körmeit is, mire belőlem egy nem kicsi morgás tört fel. Ezt az utat megcsinálta ajkaival is, néha-néha egy kicsit megkarcolva a bőrömet. Amikor elért nadrágom szegélyéhez, lassan lehúzta a fogaival, közben végig a szemimbe nézett. Hogy könnyebb legyen neki, kicsit megemeltem magam. Miután sikeresen meg szabadított a nacimtól, ördögi vigyorral nézett vissza rám, főleg akkor, mikor megtudta, mennyire sikerült fel izgatnia.

(Lisa szemszög)

Miután leszedtem Loganről a nadrágját, megláttam, hogy sikerült elég rendesen felizgatnom. Visszamásztam rá s ajkaimmal elindultam felfelé, néhol megkarcoltam egy kicsit a fogammal, s olyankor felszisszent. A nyakát harapdáltam, aztán az arcát csókolt, úgy, hogy egy icipicit se érjek az ajkaihoz. Már elkezdte rángatni a bilincseket, de még várnia kell rá, hogy elengedjem. Meztelenül egy pár magas sarkúban voltam fölötte. Felemelkedtem harapásokkal tarkított nyakáról, s belenéztem a szemébe, nem láttam semmi mást csak mérhetetlen vágyat. Tartottam vele a szemkontaktust, miközben végighúztam a kezemet a melleim közt, le egészen a hasamig és tovább, eltűntettem saját magamban egy, majd két ujjamat.  Másik kezemmel a lábán támaszkodtam, elkezdtem mozgatni az ujjaimat, s megpróbáltam elérni, hogy orgazmusom legyen, de közben azt képzeltem, hogy Ő csinálja velem. Sikerült elérnem. Mikor beértem a mennyország kapujába, ajkaimon egy kisebb sikoly szaladt ki. Logan ekkor már nagyon tépte a bilincseket, félő volt, hogy megsebesíti magát, ezért feléje hajoltam, s halkan, érzéki hangon a fülébe suttogtam.

-          Nyugalom, lazíts, még a végén megsérted magad.

-          Hogy lazítsak, oldozz el Lisa. - szólt rám fog csikorgatva.

Megtettem, amit kért, de nem azért, mert ezt akarta, hanem azért, hogy ne sérüljön meg a keze. Amint meghallotta, hogy eloldoztam, azonnal maga alá gyűrt. Csillogó szemekkel nézett rám, s olyannak tűnt, mint egy űzött vad.

-          Soha többet ne csinálj ilyet. – mondta, végig a szemembe nézve.

-          Nem, ilyet nem, ennél jobbat fogok. - s szenvedélyesen megcsókoltam, mert már nekem is szükségem volt rá.

Innentől kezdve nem volt megállás addig, míg mind kettőnket el nem ért a teljes beteljesülés. Most nem szerelmes, kis suttogós szerelmeskedés volt köztünk, hanem vad és igazán szenvedélyes szex.  S ki tudja hányadik orgazmusunk után, fáradtan rogytam Logan mellkasára, fejemet a vállába fúrtam, s úgy próbáltam normalizálni a lélegzésemet. Végül ugyanígy ért az édes és pihentető álom. Reggel lágy simogatásokra keltem. Lassan megfordultam, s megláttam szerelmem csodás szemeit. Egy nagy mosoly terült szét az arcomon.

-          Szia. - köszöntem neki.

-          Szia. - mondta Ő is, és egy csókot lehelt a számra, de nekem nem volt ennyi elég így egy kicsit elmélyítettem. - Hé-hé, csak lassan, nem megyek sehova. - mondta. Megsimogatta az arcomat, s akkor megláttam a kezén a bilincs nyomait.

-          Édes istenem, mit csináltam. - rémültem meg, és azonnal felültem. Ami elég rossz öltenek bizonyult, mivel éles fájdalom hasított az oldalamba.

-          Feküdj vissza csak, és ne foglalkozz velem, mivel veled kell egy kicsit foglalkozni. Meg megbeszélni a tegnap éjszakát. - azt tettem, amit mondott, nem akartam vele ellenkezni, szörnyű bűntudatom volt, hogy miattam olyan vörös a keze és sebes.

-          Nem ezt akartam elérni azzal a bilincsel - húztam végig az újamat a vörös csíkon.

-          Tudom, semmi baj, nem is érzem. Nekem kellene inkább bocsánatot kérnem.

-          Miért is? - és akkor elmondta.

Tele voltam kis kék foltokkal, és egy-két harapással is. Miután leellenőriztem magam, végig néztem Logant is, hát Ő sem volt nálam jobb állapotban. A csuklóján levő nyomokon kívül volt még a vállán egy foglenyomat, a hátát és a mellkasát is kis piros csíkok tarkították. Nem elsiklottunk felette, hanem megbeszéltük, és meg is egyeztünk, egy kis vita után. Mindezek után összekaptam magam és péntekhez hívően elindultunk az iskolába. Most nem voltak kis SMS-ek, vagy fantáziálgatás az órákon az ÉN részemről.

Testnevelésre öltöztem át a lányok után, direkt, mert nem akartam, hogy meglássák a testemen levő foltokat. Nem akartam, hogy kérdezősködjenek. Hamar felöltöztem és már siettem is be a tornaterembe. Nagy meglepetésemre szerelmem edzője volt bent.

-          Hé Nikki, - szóltam barátnőmnek - miért a kosárlabdaedző van velünk?

-          Mert Miss. Trevol kórházban van.

-          Ó.

Nem is tudtunk többet beszélni, mert elkezdődött az óra. Soha életemben nem volt még ekkora izomlázam, és nagyon jól tudtam, hogy ez azért van, mert tegnap este olyan jó volt a szex. Igen szex. Miért ezt használom? Azért, mert tegnap este és még ma hajnalban is szexeltünk, és nem szeretkeztünk Logannel. Az óra után megvártam, hogy a lányok felöltözzenek, addig kosára dobtam. Utána lezuhanyoztam és felvettem a ruháimat. Lassan haladtam a folyosón, mikor hangokra lettem figyelmes, elég furcsa hangokra. Még lassabban mentem, lopakodó üzemmódban. és hát, amit láttam nagyon meghökkentő volt. Logan edzője nekem háttal volt fél meztelenül, előtte meg egy szőke hajú csaj az asztalon ült, és elég bizalmas pózban, széttárt lábakkal. Amint az edző lehajolt nem is tudom mit csinálni, megláttam, hogy Ash az, akit elég rendes nyomkod. Teljesen le voltam sokkolva, ezt azért nem gondoltam volna. Mivel nem akartam az egész undorító aktust végignézni, és így is késésben voltam a dili dokimtól, ezért lapos kúszásban elhagytam rejtekhelyemet és a kijárathoz mentem. Bepattantam az autómba és 120-al mentem a rendelő felé, közben végig azon gondolkoztam, hogy mióta lehet kapcsolata a tanárunknak ezzel a ribanccal. 

A rendelő ellőt megálltam és nagy léptekkel beszaladtam. Az ajtó ellőt rásandítottan az órámra, és megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt, hogy csak 10 percet késtem. Mély levegőt vettem és bekopogtam.

-          Tessék. - szólt valaki ki odabentről.  Lenyomtam a kilincset és szabályosan besunnyogtam.

-          Jó napot Miss. Kent. Elnézést a késésért, de feltartottak. – szép, már most hazudozással kezdem a dolgokat.

-          Semmi gond, gyere csak be, nem foglak megenni, de azért próbálj meg legközelebb nem késni.

-          Nem fog előfordulni többet.

-          Foglalj helyet. - helyet foglaltam, s elmúlt belőlem az a szorongás.

Elsőnek elmondta, hogy ami itt elhangzik köztünk, az itt marad a négy fal között. Rábólintottam és elkezdett velem beszélgetni a gyerekkoromról, a szüleimről,  az iskoláról, a barátaimról, sőt még a pasimról is, hogy van-e valaki, aki iránt érdeklődöm. Mindent elmeséltem neki, persze nem ÚGY mindent. A beszélgetésünk vége fele volt egy kérdésem is, ami nem volt teljesen jól felépítve, mivel nem akartam kiadni azt, amit igazán gondoltam.

-          Sylvia, tegyük fel, hogy van egy gonosz lány, aki tényleg gonosz, és felhasználja az embereket. Fel tudna használni egy felnőtt embert a saját céljaira?

-          Hogy érted pontosan?? - kérdezte.

-          Hogy meg tegyen neki egy-két, dolgot valami cserébe. Olyan adsz és kapsz féle.

-          Hát nagyon jó kell lenni a rábeszélőképességének. Ismersz ilyet?

-          Van valami, ami nem hagy nyugodni, ha többet tudok, akkor igérem, hogy beavatlak. Jó?

-          Persze, de ha valami olyat találasz, akkor légy óvatos, sőt, mindenképpen légy óvatos.

Elköszöntünk egymástól, s ott hagytam Sylviát a saját gondolatai között. Visszafelé mentem, mert meg ígértem az én Tulkomnak, hogy megnézzem az edzésüket. A szokásos helyre ültem le, s onnan figyeltem a srácokat, mikor Axel meglátott integetett nekem, én is vissza intettem. Oldalra néztem s megláttam Nitát, ahogy ott ül egyedül s követi párja tekintettét, ami rám irányult. Felálltam s lejjebb lépdeltem Nitához.

-          Ide ülhetek? - kérdeztem kedvesen.

-          Csak nyugodtan. - mondta alig halhatóan.

-          Sajnálom, tudom, hogy nem könnyítettem meg, de nem akarok semmi kapcsolatot sem Ash-el. Rosszul esett, hogy nem hittél nekem, akit már ezer éve ismersz, meg az, hogy meg sem kérdeztél, hanem egyből el is hitted neki amit mond.

-          Lisa…

-          Ne, most én beszélek. Hadd mondjam végig, ha már ide jöttem és elkezdtem. Utána már csak rajtad fog állni a dolog. Szeretlek, és hiányzol, nem csak nekem, hanem Nikkinek is. Pedig neki sem mondtam, hogy nem beszélhet veled, de őt is meglepte az, hogy nem hittél nekem. Nem kérem azt, hogy válasz köztem és Ash között, szabad ember vagy, azt csinálsz, amit akarsz. Ha szeretsz vele lenni, akkor legyél, de ha velem is szeretnél lenni, akkor figyelned kell arra is, hogy én ki nem állhatom Őt, és nem fogok csak a te kedvedért nem ocsmárolni, ha olyat csinál, és már pedig csinál olyat.. - gondoltam magamban itt az edzővel való szexre. – Nos, én a kezedbe nyújtom a békepipát, a te döntésed az, hogy elfogadod vagy sem. - és már azt vettem észre, hogy a nyakamba van és zokog.

-          Sajnálom, hogy nem hittem neked. Nem vagyok már annyit Ash-el, csak amennyit kell a próbákon, utána viszlát van. Kimutatta a foga fehérjét, és undorító az, amit csinál. Nagyon sajnálom Lisa, annyira sajnálom.

-          Én is. De hagyjuk is, jó? Mi lenne, ha küldenénk Nikkinek egy ilyen közös rívós képet? - kérdeztem már nevetve. 

Megcsináltuk a képet és elküldtük Nikkinek, utána végigbeszélgettük a meccset a fiúkra nem is figyeltünk. Tudtam, hogy nem valami jók, ezt Nitával is megosztottam, és Ő is így látta. Annyira elmerültünk a beszélgetésünkben hogy észre sem vettük azt, hogy vége van az edzésnek, csak akkor, mikor a fiúk frissen mosott hajjal megjelentek mellettünk.

-          Úgy néz ki, hogy vége a böjtnek. - mondta Logan.

-          Igen haver, végre mehetünk bulizni együtt. - mondta vigyorogva Axel és átölelte Nitát, aki csak mosolygott. Így négyen indultunk ki a teremből.