Egy kis közlendő! Van a másik blogom az Egy élet a sok közül, ugye eme blogomat bezártam egy kis időre. ( http://dontesekdontesek.blogspot.com/) Most ismét meg nyitottam lehet olvasni, komizni ami nem nagyon ment eddig :)
A frissről annyit hogy nem nagyon meg , valami oknál fogva nem tudok írni nincs ötlet, jobban mondva van ötlet a fejembe ezer meg ezer de nem az adott fejezethez .... nem tudom mikor lesz friss de hogy ne hagyjalak titeket olvasni való nélkül ha meg lesz az egyik Új novellám akkor azt ígérem fel teszem vélhetőleg most nem lesz olyan hosszú mint RobStenes.
Üdv (L) Mano(L) Csók :D
2011. október 24., hétfő
2011. október 9., vasárnap
A dilis lány :)
19.Fejezet
Az a pár
óra kicsit több lett, mint számítottam. Kapkodva vettem vissza magamra a
ruháimat, még zuhanyozni sem volt időm. Nagyon gyorsan haza kellet érnem, csak
reménykedni tudtam abban, hogy édesapám már rég az álmok tengerén evez. A
fürdőben voltam és a hajamat igazítottam meg, mikor hátulról egy kéz ölelt
magához.
- Hmm, de jó illatod van. - szólalt meg
a kéz tulajdonosa.
- Igen, képzelem. - mondtam még mindig
a hajammal bíbelődve.
- Most mért így mondod, tudod, hogy nem
hazudnék? - mosolygott rám. Megfordultam s kezemet a nyakára kulcsoltam, s egy
kis csókot nyomtam az ajkára.
- Leszel olyan kedves és haza vinnél,
mert így is már rég elkéstem.
- Persze hogy hazaviszlek. Csak még
előtte had próbáljak ki valamit. - kérte. Hirtelen felkapott és feltett a
mosdókagyló melletti kis asztalra. Semmi jót nem ígért ez a tette.
- Logan… haza… kell… mennem. - jaj, már
ennyitől nem tudok folyékonyan beszélni, akkor mi lesz később? Nem engedhettem
neki. Jaj, mit csináljak, ha ilyen finoman szívogatja és csókolgatja a
nyakamat?
- Majd az is meg lesz, nyugalom. -
suttogta fülembe, és folytatta a tevékenységét. Egy nagyon hirtelen ötlettől
vezérleve, közelebb hajoltam a füléhez s megkértem, hogy vigyen most már
tényleg haza.
- Logan, ígérem, ha most hazaviszel, s
nem folytatod, amit elkezdtél, akkor legközelebb, ha alkalmunk nyílik rá, akkor
bárhol kipróbálom veled a szexet. -
végre megállt.
- Bárhol? - kérdezte a szemembe nézve.
- Bárhol, csak vigyél most már haza.
- Oké, gyere. - emelt le a pultról, s kézen fogott. A
nappaliban ott volt a testvére meg az édesapja is. Szép illedelmesen
megköszöntem a vacsorát, meg azt, hogy megismerhettem Greget.
- Őőő, van a konyhában egy kis nasi,
tettem félre neked. - mondta Greg.
- Köszi szépen, de többször ne tedd,
mert el fogok hízni. - mondtam komolyan.
- Nem baj, úgy is rád fér egy kis hús.
- vágott finoman fenékbe Logan. Megfordultam s nagyon morcos arccal e szavakat
intéztem felé.
- Igen? Ezzel azt akarod mondani, hogy
nem tetszem neked így? - mondtam tetette komolysággal.
- Asszem öcsi, meglesz eme
beszólásodnak a böjtje, és nem fog tetszeni.
Köszöntem
egy jó estét és sarkon fordultam. Logan a konyhában ért utol, s kis kutya
szemekkel nézett rám.
- Mit szeretnél? - kérdeztem tőle.
- Ugye nem lesz igaza Gregnek?
- Már, mint miben? - tettem az
értetlent, hogy még húzzam egy kicsit az agyát.
- Hogy meglesz a büntetésem abban.
- Lesz bünti, de még nem tudom, hogy mi
legyen, azon még gondolkodnom kell egy kicsit. Na de most már tényleg menjünk,
mert mindjárt tizenegy.
- Lisa. - szorított a falhoz. - Ne legyen
nagyon szigorú büntetés. - csókolt meg.
A haza
vezető utat csendben tettük meg, de nem abban a kényelmetlen csendben, hanem a
kellemes fajta csendben. Nem tudtam mire számítsak otthon, ezért egy kicsit
ideges voltam, s ezt Logan is észrevette.
- Nyugi, nem lesz semmi baj.
- Mért vagy ebben olyan biztos? Nem
attól félek, hogy fent van és szól. - mondtam neki az igazat.
- Akkor mitől tartasz ennyire? -
kérdezte nagyon komolyan.
- Magamtól. Hogy nem tudom megint
befogni a szám, és valami olyat mondok, amit később magam is megbánok.
- Ez tényleg kemény dió, ha saját
mézédes szádat nem tudod befogni.
- Ne viccelj, mert nem is vicces. -
duzzogtam.
- Jó, ne haragudj.
- Ma este is számíthatok rád? -
kérdeztem végül.
- Nem, azért nem vagyok olyan hiper
szuper, mint a híres Edward Cullen, hogy minden este ott legyek melletted. De
ne aggódj, ki fogjuk bírni.
Ezen csak
nevettem, hogy megint a vámpír fiút hozza fel. Mikor megérkeztünk a házhoz,
szomorúan hajoltam az én kis Tulkomhoz egy jó éjt csókra.
- Szeretlek, és ne izgulj, nem lesz
semmi gond. Holnap az egyetemen találkozunk.
- Én is szeretlek. - köszöntem el, s
kiszálltam az autóból.
Megvártam,
míg elhajt s egy nagy sóhajjal és a tortámmal a kezemben bevettetem magam az
oroszlán barlangjába, ami jelen esetemben a saját házamat jelentette.
Amilyen halkan
csak tudtam, úgy osontam, fogtam egy villát meg egy kis üveg Colát magammal, s
épp elindultam volna, mikor apám felkapcsolta a villanyt.
- Tíz órában egyeztünk meg iskola
időben nem fél tizenkettőben. Szabályok vannak, amiket be kell tartani, így
tudunk együtt működni.
Mély
levegőt vettem és ki fújtam, elszámoltam tízig, aztán apám felé fordultam.
- Logenéknél voltam, ma jött haza a
testvére és ismertem meg, így egy kicsit elbeszélgettük az időt. - na, jó, ez
nem volt igaz, de ő ezt ugye nem vette észre. Még is van valami abban, hogy ha
valakinek az apja ügyvéd, akkor ő is meg tanul jól hazudni, vagy csak nem
elmondani a teljes igazságot.
- Mindenre vonatkozik kisasszony, főleg
rá. Megmondtam mikor haza jöttem, nem szeretném, ha tíz óra után vele lennél,
főleg mikor az egyetemre mész.
- Igen, csak Loganre vonatkozik, mert
ugye, ha a barátnőimmel lettem volna, akkor most nem papolnál nekem. A
szabályokat illetően, azokat nem csak nekem kell betartanom, ha nem neked is,
ha jól tudom, te sem tartod be, akkor nekem minek kéne? - tettem fel az 1
milliós kérdést.
- Melissa az apád vagyok, nem a kutyád,
tisztelettel beszélj velem.
- Miért? Mert megérdemled? A tisztelet
kölcsönös nem egyirányú, ha te engem nem tisztelsz, és nem bízol bennem, akkor
nekem minek kéne benned? Tisztázzuk, hogy mi bajod jó? Az, hogy Logan a
barátom, vagy az, hogy nem voltál itthon, mikor finoman szólva meg akartak
erőszakolni, vagy az, hogy nem tudsz már csak úgy parancsolgatni nekem? De
előtte jól gondold meg, hogy mit válaszolsz, mert már nagykorú vagyok, s
elköltözhetek, ha annyira akarok. - ezekkel a kérdésekkel otthagytam a
konyhában.
Felmentem a
szobámba, egy nagy adag fürdővizet engedtem magamnak, mikor meg telt, bele
feküdtem, s elgondolkodtam azon, amit mondtam apámnak s amit Logan
tanácsolt. Egyszerűen fantasztikus volt
a meleg fürdő, amiben részem volt. Amint kikászálódtam a kádból, megszárítottam
a hajam, és végig töröltem magamat. Belebújtam a kedvenc pizsamámba s álomra
hajtottam a fejem…
Egy
elhagyatott sötét utcában voltam, nagyon hideg volt, s nem tudtam, hogy merre
fele kell mennem. Eltévedtem. Nem akartam csak egy helyben álldogálni, így megindultam
előrefele, s csak mentem és mentem. Egyszer csak egy hangra lettem figyelmes.
- Ki van ott? - kérdeztem reszkető
hangon a félelemtől. Senki sem adott választ, így hát tovább folytattam az
utamat. Most egy kis kuncogást halottam, a félelemtől kirázott a hideg, erre a
nevetés még hangosabb lett. Futni kezdtem, de a nevetés egyre közelebb ért.
- Ki van ott? - kérdeztem ismét.
- A legrosszabb rémálmod. - mondta a
hang - Ha szót fogadtál volna, akkor már rég túl lennél rajta, de most még
rosszabb lesz. Nem menekülhetsz előlem. Figyelni foglak Lisa, soha sem fogsz
elmenekülni előlem, még úgy sem, hogy én a börtönbe vagyok. Tudni fogom minden
kis lépésedet, és amikor nem számítsz rá, tönkreteszem a boldogságod. Vagy úgy,
hogy véghezviszem, amit el kezdtem, vagy úgy, hogy a drága szerelmedet bántom,
vagy ami még jobb az apádat.
- Ne, nem, csak őket ne! Kérem ne.
Neeeeeee!! - sikítottam.
- Lisa, ébredj, nyugalom. Hé. - csitított
valaki. Nem mertem kinyitni a szemem, csak azt hajtogattam, hogy ne, nem eshet
bajuk.
- Kislányom, nyugalom, csak egy álom
volt nincs semmi baj, itt vagy velem a házunkba, nyisd ki a szemed, kérlek. -
könyörgött apám. Félve és még mindig reszketve, de kinyitottam a szemem, s tényleg
a szobámban voltam, apám óvó karjaiban. De ha mi itt vagyunk és biztonságban,
akkor…
- Logan.
- Mi van vele?
- Fel kell hívnom. - ugrottam ki apám
karjából, s rohantam a telefonom felé.
- Kicsim, hajnali fél 4 van. Logan
biztos alszik. - tette vállamra a kezét, mire én megrándultam.
- Nem, nincs. Bántani fogja. - mondtam
hisztérikus hangon. Közben már tárcsáztam is Logan számát. Kicsörgött. Egy,
kettő, három, négy…
- Igen haló. - szólt bele álmos hangon
a kagylóba szerelmem.
- Jól vagy? - kérdeztem nyugodt hangon,
persze ami félre is sikerült.
- Lisa, te vagy az? Kicsim mi baj? - már
nem volt álmos a hangja, teljesen éber volt.
- Igen.
- Persze hogy jól vagyok, de te nem, mi
történt?
- Semmi, semmi. Ne haragudj, nem
akartalak felkelteni. Aludj csak tovább s vigyázz magadra. - azzal letettem a
telefont. Apám még mindig ott állt, engem nézett, és én a nagy megkönnyebbüléstől
lecsúsztam a szőnyegre s újra sírni kezdtem.
Éreztem,
hogy apa felemel, lefektet az ágyra, mind kettőnket betakar, s úgy csitítgat,
mint kis koromban. Valamikor aztán az éjjel folyamán elaludhattam. Hála a jó
istennek, vagy csak apu közelségének, a rémálmok nem jöttek. Mikor felkeltem s
ránéztem az órámra, ami már fél kettőt mutatott, eszembe jutott, hogy ma iskola
van. De apa miért nem keltett akkor fel? Ő is tudja, hogy be kellet volna
mennem. Sebaj, majd megkérdezem, de előtte bocsánatot kell kérnem tőle.
Felvettem egy köntöst s a keresésére indultam. Friss kávé és gofri illat jött a
konyha felől. Apa háttal állt nekem, és
épp vette ki a friss gofrit a sütőből. Mellé léptem, egy puszit nyomtam az
arcára, és levettem a tányérokat.
- Ezt meg miért kaptam? - kérdezte.
- A tegnap estéért, s azért, hogy
könnyebben megenyhüljön az Ő hülye, makacs, és nagyon, de nagyon meggondolatlan
lányával szemben. Ne haragudj rám, azért, amiket a fejedhez vágtam, tényleg
nagyon sajnálom, és az elköltözést sem gondoltam komolyan. Sőt semmit sem
abból, amit mondtam, csak azért volt mindem, mert nem tudtam elfogadni, hogy
nem lehetek Logannel. Tényleg ne haragudj, nem szeretek veled fasírtban lenni,
nagyon szeretlek apa, de Logant is. Fontosak vagytok nekem mind ketten, kérlek,
fogadd el őt, vagy csak próbáld meg. - kértem.
- Nincs semmi baj Lisa, már nem
haragszom, megértettem, hogy nem vagy már kislány, s nem foghatom mindig a
kezedet, de te is értsd meg, hogy féltelek s mindig is félteni foglak. A lányom
vagy és mindig az is maradsz, felelős vagyok érted. És ne vonj vissza mindent,
mert van azért, amiben igazad volt. Ne hidd azt, hogy nem kedvelem Logant, mert
ez nem igaz, nagyon hasonlít Richardra, ami csak az előnyévé válik, s azért is
kidolgozunk valamit, hogy itt aludhasson.
Ne nézz így, volt időm gondolkodni az éjjel miután te elaludtál, s beszéltem
egy két emberrel is. - döbbenten hallgattam, amit apám mondott, de mi a
csudától változott meg a véleménye még abban is, hogy Logan itt alhasson.
- Mi ez a nagy változás apa? És kivel
beszéltél és miről?
- Elsőnek Logannel, mert keresett
reggel, nagyon jól eltársalogtunk. Utána meg az édesapjával. - beszélt Logannel
meg az apjával? Mi van, ha Richard megemlítette neki az egyik rémálmomat? Mikor
nem volt otthon Logan s én ott aludtam, akkor Richard keltett fel.
- Mit beszéltettek? - kérdeztem remegő
hangon.
- Ne nézz így, és ne kezdj el forrongni.
Jogom lett volna tudni, hogy min mész keresztül, ha egyedül vagy. S az sem volt
szép, hogy arra kérdted Logan apját, hogy ne szóljon senkinek sem a
rémálmaidról. Mindent elmesélt, s ezt még Logan is megtoldotta egy kicsit. A
tegnap éjjeli hívásoddal a frászt hoztad rá, az éjjel folyamán kétszer hívott
téged, utána meg engem, mikor te már nem tudtad fel venni. Alig sikerült
megnyugtatnom, hogy nincs semmi bajod, csak rosszat álmodtál.
Összetörten
ültem le a székre. Tudják, mindenki tudja, hogy begolyóztam. Szuper, s most az
lesz a következő lépés, hogy bedugnak egy diliházba.
- Lisa, azt hiszem, hisszük, hogy jót
tenne, ha beszélnél valakivel.
- Mi? Nem mondod komolyan, ugye? Nem
vagyok bolond! Érted? Nem vagyok bolond. – ordítottam - Kik hiszik? Te, meg ki?
Apa ki?
- Logan is.
- Szép az apám és a szerelemem azt gondolja,
hogy bolond vagyok. És hogy gondoltátok? Fogtok és akaratomon kívül elvisztek a
dili dokihoz? Vagy ide hívtok egyet?
Mert az biztos, hogy én nem fogok agyturkászhoz menni.
- Nyugodj meg. - szólt a hátam mögött
egy hang, ami más helyzetben nagyon is megnyugtató lett volna, de most ne.
- Hogy nyugodjak meg? Ha? Hogyan, mikor
a pasim meg az apám diliházba akar dugni? Megmondanád?
- Senki sem akar diliházba dugni,
senki, sem édes apád sem én. Tudjuk, hogy nem vagy dilis, csak éppen nem tudtad
még feldolgozni, ami történ veled.
- Ami majdnem történ Logan, mert nem
történt meg.
- Nem Lisa, megtörtént csak nem úgy,
ahogy gondolod. Az-az ember attól még bántott téged, s ezt nem tudja az agyad
feldolgozni.
- Mióta értetek ti ennyire egyet? -
kérdeztem tőlük.
- Azóta, hogy láttam a kislányomat
teljesen kiborulva, ki kellve magából sírni és sikítani.
Erre nem
tudtam semmit sem mondani. Sőt, még gondolkodni sem tudtam, csak egyet tudtam,
de azt biztosan, hogy Logan tényleg jól van s meg szeretném ölelni, de nem
mertem lépni, csak felnéztem Loganre. Ő elmosolyodott, oda jött hozzám, és magához
ölelt.
- Nem lesz semmi baj Lisa. Itt vagyunk
melletted, nem eshet bajod.
- Nem értitek ugye? - néztem rájuk.
- Mit nem értünk? - kérdezték
egyszerre.
- Azt, hogy nem engem akar bántani,
jobban mondva nem csak engem, hanem a szeretteimen keresztül akar bántani. Rajtatok
keresztül akar nekem fájdalmat okozni. - mondtam s ezzel együtt már megint
patakokban folytak a könnyeim.
- Kicsim senkit sem bánthat, nem tud,
nincs meg rá a lehetősége, lecsukták jó pár évre. Nyugodj meg jó? S gondoljuk végig, hogy mit
tehetnénk az ellen, hogy tudjál nyugodtan aludni.
- Felváltva alszotok majd mellettem,
egyszer te, egyszer apa. - mondtam már kicsit mosolyogva.
- Szép lenne, akkor én mikor aludnék
kisasszony? Hmm? - kérdezte apa, miközben visszament gofrit csinálni.
- Ezt most miért mondod?
- Azért mondja, mert ha nem rémálmaid
vannak, akkor beszélsz álmodban. - csípte meg finoman szerelmem a fülemet.
- Beszélek, én?
- Te, igen, és ne is emlékeztess rá,
mert elég volt egyszer hallani. - szólt apu hátra a válla felett egy kis fintor
kíséretében.
- Mit mondtam apa?
- Nem akarod tudni inkább.
Ajaj, mit
mondhattam én álmomban? Logan a hátam mögött kuncogott. Ő tudja, szép, csak
nekem nem mondják meg, jól van. A nap folyamán, nem beszélgettünk a dili
dokiról, csak élveztük egymás társaságát. Beszélgetünk s nevettünk, nagyon
örültem neki, hogy apa nem haragszik rám. Annak még jobban, hogy ma Logan itt
maradhat velem, s nem kell apának majd az éjjel folyamán bejönni és felrázni az
álmomból. Tudtam és éreztem, hogy nem lesz ez így jó hosszú távon, de nem
mertem magamnak sem bevallani, hogy szükségem van dokira.
Még meg
kell ezeket a dolgokat emésztenem, s csak utána gondolni rá, hogy mit is
teszek.
2011. október 7., péntek
Válaszok !!
Sziasztok Emberek!! Nos egy kis közlendő meg van a következő fejezet, ha szeretnétek meg kapni akkor tessék ma estig vagy írni egy komit mivel még csak kettő van az előző fejezethez. Ha nem kapom meg akkor minden képen csak Vasárnap késő este fog fel kerülni a friss, mivel holnap én nem leszek gépközelben.
Nagy ördög fióka:!! <3
Bunyós filmet néztél véletlenül nem az volt a címe hogy : Bunyó. ? és beleszeretsz juj akkor mit fogsz gondolni a 19.fejezetről juj xd.ha szereted a filmjeit akkor nagy szeretettel ajánlom a Kedves John cimüt ha még nem láttad volna, puszka Viky
GG: meg jöttél? azt hittem már sose hallok rólad semmit sem :)
Köszönöm a komit :) és bocsika hogy rövid lett a kövi feji hosszabb.
nem tom mit mondja arra hogy a pasin gyönyörködött Lisa, de tudom az azért volt mert mér én is csináltam, s jól esik neki xd :D szóval ez egy személy élmény volt. Hát az édesen szerelmesen rész nem most jön... mert most majd más jön de nem árulok el semmit sem . pusssz .
Egy kis részlet a 19 fejezethez :
Nagy ördög fióka:!! <3
Bunyós filmet néztél véletlenül nem az volt a címe hogy : Bunyó. ? és beleszeretsz juj akkor mit fogsz gondolni a 19.fejezetről juj xd.ha szereted a filmjeit akkor nagy szeretettel ajánlom a Kedves John cimüt ha még nem láttad volna, puszka Viky
GG: meg jöttél? azt hittem már sose hallok rólad semmit sem :)
Köszönöm a komit :) és bocsika hogy rövid lett a kövi feji hosszabb.
nem tom mit mondja arra hogy a pasin gyönyörködött Lisa, de tudom az azért volt mert mér én is csináltam, s jól esik neki xd :D szóval ez egy személy élmény volt. Hát az édesen szerelmesen rész nem most jön... mert most majd más jön de nem árulok el semmit sem . pusssz .
Egy kis részlet a 19 fejezethez :
"Egy elhagyatott sötét utcában voltam, nagyon hideg volt, s nem tudtam, hogy merre fele kell mennem. Eltévedtem. Nem akartam csak egy helyben álldogálni, így megindultam előrefele, s csak mentem és mentem. Egyszer csak egy hangra lettem figyelmes.
- Ki van ott? - kérdeztem reszkető hangon a félelemtől. Senki sem adott választ, így hát tovább folytattam az utamat. Most egy kis kuncogást halottam, a félelemtől kirázott a hideg, erre a nevetés még hangosabb lett. Futni kezdtem, de a nevetés egyre közelebb ért.
- Ki van ott? - kérdeztem ismét.
- A legrosszabb rémálmod. - mondta a hang - Ha szót fogadtál volna, akkor már rég túl lennél rajta, de most még rosszabb lesz. Nem menekülhetsz előlem. Figyelni foglak Lisa, soha sem fogsz elmenekülni előlem, még úgy sem, hogy én a börtönbe vagyok. Tudni fogom minden kis lépésedet, és amikor nem számítsz rá, tönkreteszem a boldogságod. Vagy úgy, hogy véghezviszem, amit el kezdtem, vagy úgy, hogy a drága szerelmedet bántom, vagy ami még jobb az apádat.
- Ne, nem, csak őket ne! Kérem ne. Neeeeeee!! - sikítottam."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)