2011. április 15., péntek

3. fejezet


3. fejezet

Reggel korábban keltem, mert előbb be akartam érni az iskolába. Felöltöztem, és lementem reggelizni. Apa már lent volt, csinálta magának a kávét.

-         Szia apa, én is kérhetek egyet?- kérdeztem tőle.
-         Szia kicsim. Persze, csinálok neked is egyet. Anyád hívott, és mondta, hogy nem vagy hajlandó neki felvenni a telefont. Nyugodtan felveheted neki, és beszélhetsz vele. Nagyon jól tudod, hogy nem tiltom meg neked, felnőtt ember vagy.
-         Arra még nem gondoltál véletlenül, hogy egyáltalán nem akarok egy olyan nővel beszélni, aki eldobott magától, és nem foglalkozott velem? Nem mintha bánnám, hogy te meg Juli néni neveltettek fel, mert nem bánom egyáltalán, de ha akkor nem kelletem neki, most se kelljek! Jó? - ezzel lezártam a beszélgetést.

Nagyon kicsi voltam még, mikor anyám úgy döntött, hogy ott hagy apának, és elmegy egy másik férfival. Nélküle nőttem fel, anya nélkül, még is itt vagyok, éllek és virulok, mert egy sokkal jobb édesapát kaptam, meg egy szerető nagynénit. Erről ennyit nekem nem volt soha sem anyám, mert le mondott rólam.

-         Kész a kávé drágám, és ne haragudj, hogy felhoztam a témát, de szólnom kellet, még is az anyádról van szó. – mondta apám, és közben töltött nekem is kávét.
-         Nem haragszom apu, de nekem nincs anyám, nem is volt, és nem is ő lesz, ha lesz, mert ugye, te attól még nyugodtan feleségül vehetsz egyet. Én nem állok ennek útjába, de most ha nem indulunk el, akkor el fogok késni, és szerintem te is.
-         Oké, ezt meg kaptam, gyere, menjünk. – nyúlt felém és végre elindulhatunk. - Suli után kicsim érted jövök és megyünk az autódért, mert meg jött. Szia, legyen szép napod.
-         Oké, szia apu.

A suli előtt, a padnál meg vártam Nitát hogy meg beszéljük a mai programot. Nita már ott volt, és fülig érő mosollyal várt rám. Miért mosolyog már korán reggel, ilyen jól indult a napja, vagy mi történt itt? Amint oda értem hozzá, elkezdett hadarni, és én egy kukkot nem értettem belőle, hogy mit mond.

-         Nita, mély levegő, és kezd légyszi előröl, mert egy mukkot nem értettem, jó?
-         Nem hallod? Itt van, itt van!
-         Ki van itt? Nem értek semmit, még mindig beszélj érthetően, és közben induljunk el órára jó?
-         Nem figyelsz rám Liss, egyáltalán nem figyelsz rám. Logan itt van, és a mi osztályunkba jár, majdnem minden órám vele van, csak egy kettő nem, de neked minden órád vele. Tudod, milyen mákod van? Én megőrülök, nekem is ugyan azokat a tárgyakat kellet volna felvennem, mint neked, és egész nap nézhetném azt a tökéletes seggét, meg a kidolgozott felső testét, amit olyan sok munkával szerzet meg…Ah, oh…
-         Nita nyugodj meg oké? Én nem is halottam még erről a srácról.
-         Mi az, hogy nem hallod tál még Logan Jenkisről? – nézett rám elborzadt szemekkel.
-         De ha így van? Sőt még nem is láttam életemben. –mondtam neki komolyan hisz ez az igazság.

Az egész napját elmondta ennek a Logan gyereknek, komolyan az egész napját. Én a szép szemű Mr.Tulokra lennék inkább kíváncsi, hogy ő ki is valójában, de nagyon.

****

Nem volt olyan rossz a délelőttünk, főleg mikor bejelentették, hogy előbb elmehetünk, mert valamilyen fejesek jönnek, így el maradnak az utolsó óráink. Na, ennek mindenki örült, kivéve Nitát, mert ő ma még nem látta azt az isteni srácot, akiről egész nap áradozott. Holott elvileg egész nap együtt lettek volna az óráink, de nem, mivel Logan nem volt ott az óráin. Végre elindultunk ki az egyetemről, én szóltam apunak, hogy előbb végeztem, és hogy inkább otthon találkozzunk, és úgy menjünk az autómért. Nita volt olyan kedves, és haza vitt cserébe azért, hogy ha meg lesz a kocsim, velem jöhet reggel, hogy mindenki irigykedjen ránk, mivel egy hiper szuper kocsit választottam.
Hát igen, mit is kell tudni róla? Mondjuk azt, hogy egy Audi R8-ast kapok, ami V8-as hengerelrendezésű, FSI rendszerű, benzinmotorral működik, 4163 cm³, a maximális teljesítménye: 309 kW (420 LE) 7800 1/perc fordulatszámnál. Maximális nyomaték: 430 Nm 4500–6000 rpm, legnagyobb sebesség: 301 km/h. Váltó: hat fokozatú, manuális, gyorsulás 100 km/h-ra: 4,6 s. Pár szóval, nagyon gyors, kényelmes, és irtó jól néz ki. Egyszerűen imádom, és ma meg fogom kapni!
A házunknál kiszálltam, és elindultam befele. Levettem a kabátomat, elpakoltam holnapra, és elindultam főzni valamit, mire apa hazaér, kész legyen, hogy enni tudjunk, azután pedig mehessünk a kocsimért.
Észre sem vettem és el is telt a délután, apu haza jött és mentünk is  a kocsimért. Már alig vártam, hogy haza hozhassam. Olyan régen láttam már az én kicsi drágámat. Épp az autó boltban voltunk, és rendeztük a papírokat, mikor csörgött apám telefonja. Na, ki lehet az pont most, pont ilyenkor kell minket zavarnia, hogy az ég áldja meg ezt az embert. Mondtam magamban.

-         Ide egy aláírást Miss. Roberts, és kész is vagyunk. Oda adom a kulcsokat, és viheti a kicsikét, ha meg bármi probléma van vele, nyugodtan jöjjön. – azzal aláírtam a papírt, megköszöntem és át vettem a kulcsokat. Apám jött felém nagyon ijedt képpel.
-         Kicsim, Haley hívott. Várj, mi előtt még egy szót is szólsz oké? A húgodat korházba szállították, mert tüdő gyulladása van, és csak téged szólongat. Oda kéne menned, ha lehetséges.

Én meg csak néztem rá, mi van. Hogy lehet, hogy a húgom beteg? Soha nem volt beteg. Nem, még rá sem tud vigyázni az a némber. Van egy féltestvérem, akit imádok, ő nem tehet róla, hogy engem eldobott régen az anyám, és őt meg nem. Imádjuk egymást, sokszor van a nagyinál, és nálunk is, mert ezt megengedte. Ez az egy jó pontja van nálam, hogy a húgommal lehetek, semmi több.

-         De jól van, ugye? Apa mond, hogy jól van!  Foglaltas nekem jegyet a leghamarabbi gépre Londonba. Azonnal indulok, csak előtte. Jó?
-         Igen kicsim, persze hogy mindent elintézek. Nem lesz semmi baj, csak nyugodj meg. Most pedig menjünk, oké?
-         Igen persze, menjünk. –beszálltunk mindketten a saját kocsinkba, és haza indultunk.

Én azonnal az emeletre mentem pakolni, amire szükségem lesz. Írtam Nitának meg Kellenek, hogy legyenek kedvesek a leckéket meg az órai anyagokat lemásolni nekem, meg hogy ne aggódjanak, jövök, csak el kell utaznom. Kell a mások osztálytársam, akit még nagyon kedvelek, meg persze ott van Niki is, bár ő most fotózáson vesz részt, így majd csak később jön az egyetemre vissza.
Apa kiabált fel, hogy holnap reggel megy a gépem, menjek egyek valamit, és telefonáljak Haleynek oda, hogy megyek. Na szép, pont nekem kell telefonálnom. Hajrá lássuk. Egy csörgés, kettő és …

-         Halló - szólt bele az én „drága” anyám.
-         Szia Haley, holnap reggel indulok, a nagyi vagy Jeff ki tudna értem jönni? És remélem addigra még életben lesz a húgom. Hogy nem vetted észre rajta, hogy baj van? Hisz soha nem szokott beteg lenni. Atya világ, marha felelőtlen vagy mondhatom! Mond meg neki, hogy nagyon puszilom, és hamarosan ott vagyok, köszi.
-         Persze meg mondom neki, és...és…és...
-         És mi??? Nem tudsz rá sem figyelni? Nem olyan nehéz ám!
-         Jól van, most már elég lesz kis asszony, azért még is… – nem hallottam végig, mert apám kikapta a kezemből a telefont.
-         Ne is figyelj rá, csak nagyon meg ijedt. Holnap délkörül már ott is lesz, és ne aggódj. – letette. Képes volt csak úgy letenni, mikor én még beszéltem volna vele, de azt nem tette volna megint zsebre az tuti biztos.
-         Holnap kimegy eléd Jeff, és ajánlom, hogy azért viselkedj, mert ez nagyon durva volt. Sikerült meg ríkatnod. Tudom, hogy soha nem bocsátod meg neki, hogy elhagyott, de azért bírd ki.
-         Nem az ő kedvéért megyek apa, csakis kizárólag Henna kedvéért, semmi más ért. Tőlem fel is fordulhat. - ezzel a lendülettel ott hagytam, és elmentem fürdeni. Mire ki jöttem, láttam, hogy sms-ek sora van.

Szia Lisa!
Persze, meg fogsz kapni mindent. De mi történt, hogy ilyen hirtelen nem jössz? Ugye jól vagy? Írj vagy hívj!!!
Puszika Anita.

Ez meg még ehhez hasonló üziket kaptam felváltva Nitától meg Kelltől. Visszapötyögtem nekik, hogy mi a helyzet, kikapcsoltam a telefonomat, és bebújtam az ágyamba Gömbi mellé. Azzal a kérdéssel nyomott el az álom, hogy mi fog holnap meg az elkövetkező pár napban történni, hogy semmi jó az biztos.
És milyen igazam is lett….

 Ez az autója Melissának.
Audi R8 az álom kocsi : 

2 megjegyzés:

Candy D. írta...

Szia...huh...
ez nagyon jó volt...
:)
Azért egy kicsit sajnálom Lissát, hogy az anyja eldobta őt kis korában.:(
De legalább az apja jó fej. :)
Jaj...szegény kis Henna. :))
Remélem, hamar meggyógyul. :)
Nevettem Nittán, ahogyan Logenről ábrándozott..:D
Kíváncsi vagyok, hogy milyen fejet fog vágni Lissa mikor meglássa, hogy ki is az a Logan...huhú...
Kíváncsian várom a kövi részt. :)
Ja és a kocsi, meg tényleg egy álom...ajj..
Tsók<3
Dóry(L)

(L)Mano(L) írta...

Köszi Dóry a komit .
Hát igen az anyjáról ne is beszéljünk de lesznek itt még dolgok ne aggódj azt hiszem egy kis meglepetést fogok okozni a hatodik fejezettől csak győzzétek ki várni.
Hihi puszi Viky